Key Site

Isteni érzés - emberi játszma

Társasjáték. Vagy játszol, vagy veled játszanak. Ahányszor leírtam, kb. annyiszor vettem a kezembe a saját kis bábumat. Mert velem aztán ne szórakozzon senki. Taktika, kitartás, kétszer egymás után a 6-osra pördül a kocka és már magam mögött is hagytam a többi felfelé igyekvőt. Nincs opció. Csak nyerhetek. Az élet játékában azonban nincs felfelé-lefelé, előre, vagy […] Tovább

What goes around comes around

Olyan vagyok, mint egy fénykép az ordításról. Néma. Olyan vagyok, mint egy hangfelvétel az ölelésről. Üres. És imádkozom. Nem mintha tudnám még hogy kihez. Csak mormolom. Hogy segíts. Segíts, kérlek akárhol vagy, akárki vagy. Segíts nekem! Gyűlölök kérni. Könyörögni. Esdekelni. Meghagyom a gyengéknek. Csakhogy közben gyenge lettem. Azt mondta egyszer valaki, hogy a kapcsolatok nem […] Tovább

Átok

Nem vagyok dühös. Nem őrjöngök. Nem gyújtogatok. Nem zokogok. Nem fáj?! Csak bedobom a gyeplőt. Csak felszakítom a gátat. Most csak kilépek a mederből. Felejts el. Próbáld meg. Ne emlékezz semmire. Törölj ki mindent. Tűnjön el. Örökké. Engedd el a kapaszkodót és vessz el. Örökké. Ne tudd, hogy mi hiányzik. Ne tudd megfogalmazni. Ne tudd […] Tovább

Elfogadás és más keserű pirulák

Megteremtettem magamnak számos valóságot. Olyanokat, melyekben szerettem élni, és olyanokat is, melyekben képtelen voltam. Mégis mindegyiket okkal éltem meg, mindegyik egy döntés volt. Mindig van választás. Mész. Vagy maradsz. Elölről kezdeni nem lehet, de újrapróbálni bármikor. Teremtesz egy új valóságot, vagy újjá teremted a régit. Egyik sem egyszerű. Az átmenetek nagy fájdalmat tudnak okozni. Sebeket. […] Tovább

Minden rendben (lesz?)

Keservesen sírt. Aznap már nem először. Nem volt éhes, nem volt álmos, sem beteg. Talán a hasa… A karjaimba vettem, de vigasztalhatatlan maradt. Lehunytam a szemem, igyekeztem a tőlem telhető legmélyebb belső nyugalmat megteremteni magamban, és valahogy ösztönösen ringatni és beszélni kezdtem. Nem gügyögve, hanem csak úgy, ahogy neked is mondanám. „Nyugodj meg! Minden rendben […] Tovább

Komfortzóna

Mentem három kört a lakásban. Kinyitottam a hűtő ajtót, aztán visszazártam. Lezuhanyoztam. Tettem egy újabb kört. Mint aki valami olyasmire vár, amit maga sem ismer. Elnyúlt pólóban, mezítláb ténfergek, majd felteszek egy kávét és a gőzölgő csészével a kezemben lerogyok a kanapéra, és a TV képernyőjét bámulom. Kissé oldalra pillantok, észreveszem a laptopom és percekig […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!