a próbatétel

Boldogság, szerelem, egység, párkapcsolat, hiány, tisztelet, barátság, önkontroll, vágyakozás, fájdalom, félelem, gyűlölet… ugyanazon dolog, különböző vetületei, vagy tévedek? Nem, ezt erősen kétlem. Különös játékot játszik velünk az élet. Ezek impressziók, képtelen vagyok egységbe foglalni azt, ami bennem van. Lehet, hogy bele fogok szeretni Sanyiba. Tegnap az első és mindenkori próbáját álltam ki egy kapcsolatnak. Túl hamar dobtam saját magam a mély vízbe, de óriási önkontrollal álltam ki… a hűség próbája. Hűség? Ugyan már… én? Hát, ha nem is elég etikusan, ha nem is elég tisztán, de megcsináltam. Mi is fedi le tulajdonképpen a hűség fogalmát? Az, hogy nem fekszel le mással, az, hogy nem csókolod meg, az, hogy nem fogod meg a kezét, az, hogy nem öleled át, az, hogy nem simogatod, az, hogy nem adsz neki puszit, az, hogy nem táncolsz vele, hogy ezeket még gondolatban sem játszod le, az, hogy nem beszélgetsz flörtölve vele, az, hogy rá sem nézel, vagy az, hogy egyáltalán el sem mész olyan helyre, ahol kísértésbe eshetsz? Szándékos a fordított sorrend, de szituációfüggő ezen esetek megcsalásnak minősíthetősége. Emberfüggő, hogy milyen súllyal esnek latba és lelkiismeret függő, hogy magunk vagy mások esetében mit és hogyan számítunk. Felelőtlenség volt tegnap elmennem bulizni. A felelőtlenségek felelőtlensége pedig, hogy az alkoholfogyasztást sem hanyagoltam.

De hogy kérhetnél bocsánatot azért, ami vagy?