– Az, aki a talpig feketében van a pályán, az a bíró.
– És neki mindig fekete a meze? – kérdeztem őszinte kíváncsisággal.
– Igen, hogy meg tudják különböztetni a játékosok és nehogy neki passzoljanak.
– Akkor ő olyasmi lehet, mint az ördög. – foglaltam össze gyorsan a hallottakat.
– Tudod, igazad lehet. Végül is őt is szidja mindenki.
Azt gyanítom akkor még közel sem értettem pontosan, hogy ebben mi lehet a vicces, de nevettem vele én is, hiszen ha apa nevet valamin, annak bizony viccesnek kell lennie. Végtére is a humorérzéket is tanuljuk valahonnan.
Azóta jó néhány év eltelt, a bírók már nincsenek kizárólag talpig feketében, sőt különböző neonsárga, piros, kék és ki tudja még hányféle színű mezt öltenek magukra, de még mindig képes vagyok stabilan megismerni őket. Azt, hogy nem csak a bíró van egyedül egy meccsen, hanem partjelzők is segítik a munkáját, csak jóval később tudtam meg. Aztán a következő nagy aha-élmény az volt, hogy nem négy partjelző van, a pálya négy csücskén, hanem csak kettő. Ez utóbbi, elég vállalhatatlanul későn esett le.
Teltek az évek, többnyire foci nélkül, kislány lévén, mígnem egyszer egy ifjúsági magazin, vagy ki tudja mi hatására megtetszett Ronaldo. Így lettem brazil drukker. 2002-ben. Minden meccsük előtt be voltam zsongva, állandóan az Anastacia szám valami rádióból félig-meddig felvenni sikerült változatát bömböltettem kazettán, kiplakátoltam a szobámat focistákkal és bizniszeltem is velük, ha egy fiú osztálytársamnak szüksége volt valamelyikre. Élveztem, hogy tetszik a srácoknak, hogy képben vagyok a meccsekkel, hogy van véleményem, még ha igen lányos oldalról is. Aztán amikor elérkezett a döntő napja, már egy órával a meccs kezdete előtt a tv előtt ültem, meghallgattam az esélylatolgatásokat, bár nagyon jól tudtam, hogy a németek erős csapat, megnéztem a mérkőzés előtti gálát, anyukám pedig csak nevetett, hogy micsoda hóbortjaim lettek a serdülés kapujában. Ki hallott már ilyet, hogy az addig sport közelébe sem lépő lánya, leül világbajnokságot nézni? Oliver Kahn, német kapus, addig egyetlen gólt sem kapott és én magam is a körmöm rágtam a 67. percig míg az ő kapuját is sikerült bevenni, persze hála Ronaldonak. Még arra is emlékszem, hogy Pierluigi Collina, a játékvezető, szintén talpig feketében, milyen korrektül vezette a meccset.
Valahogy így indult. Azóta sem ülök le csak úgy focit nézni. Nem érdekelnek a klub meccsek. Nem érdekelnek a klubok sem. De kétévente, az Európa- és a Világbajnokság eseményei nélkül el se tudnám képzelni a nyarat. 16 évesen már nem csak otthon, de szabadtéri kivetítőkön is követtük az eseményeket a barátnőkkel és örültünk az olasz győzelemnek. 18 évesen, az Európa-bajnokságon spanyol drukker lettem, bár akkor talán még pusztán esztétikai indíttatásból, a döntőt pedig apukámmal izgulhattam végig óriáskivetítőn. Ekkor már nem a bíró megkülönböztetését, hanem a les fogalmát próbálta nekem elmagyarázni, igen sokáig sikertelenül. Volt, hogy megértettem, aztán úgy tűnt mégsem, míg a 2010-es VB-re már elméletben tudtam, gyakorlatilag, ha el kellett volna magyarázni, nem biztos, hogy ment volna, majd 2012-re, hála a játékvezető barátomnak, szépen összeállt a kép mindenről. Idén pedig már én magyarázom el a gyerekeknek a suliban.
Most, szinte egy meccset sem hagyok ki, valamilyen szabadtéri kivetítős helyen közel minden délután fellelhető vagyok. A nemrég napvilágot látott cikk, ami 22 szabályt tartalmaz nők részére a Világbajnokság idejére és olyannyira soviniszta és sztereotip, hogy az már nevetséges, felháborított. Én nem fogom sörrel kiszolgálni a pasim a VB alatt, mert valószínűleg együtt sörözünk majd valahol a fűben, baráti társasággal. Vagy ha nem, én bármikor „elengedem” a haverokkal pasis programara, hiszen akkor én is a barátnőkkel szurkolok valahol. De ez csak egy rövid kitekintés.
A lényeg, hogy a nők is szerethetik a focit és nem is mind sötétek, csak meg kell velük szerettetni valahogy. Ezt tervezem most én.
Hölgyeim! A meccseket MINDIG pontosan, időben kezdjük el nézni! Higgyétek el, minden mérkőzés legjobb része, a himnuszok meghallgatása. Talán az egyértelmű, hogy miért… Nézz meg egyszer egy kezdést és akkor aztán elhiszed, hogy van szerelem első látásra. Egy himnusz alatt, akár többször is. Azonban, ha mégsem sikerül időben érkezni, hiszen tudjuk, nőkből vagyunk, akkor megmutatom a játékosokat, akik miatt igenis érdemes focit nézni.
Jöjjenek ők, a 2014-es VB csoportonként.
A csoport: Brazília, Mexikó, Kamerun, Horvátország
Neymar da Silva Santos Júnior, vagy egyszerűen csak Neymar, a brazilok csatára. Ugye-ugye? Kezdésnek nem is rossz.
Raul Alonso Jimenez, mexikói csatár.
Dejan Lovren, horvát hátvéd.
B csoport: Hollandia, Chile, Ausztrália, Spanyolország
Igen erős csoport, előre szólok. 🙂 Persze a szívem is ide húz.
Robin van Persie, holland csatár. Kicsit haragudtam rájuk a pénteki spanyol meccs után, de akit ilyen sármossá tesz az őszülő haj, az megérdemli, hogy szerepeljen itt.
Alexis Sánchez, chilei csatár.
Jason Davidson, ausztrál hátvéd.
Matthew Špiranović, ausztrál hátvéd.
Éééééés jöjjenek a spanyolok. Lesznek néhányan. Szigorúan ABC sorrendben.
Rögtön az elején, David Villa, spanyol csatár. Nekem speciel annyira nagyon nem esetem, de azért én sem küldeném haza, ha leszólítana.
Most meg lehet kövezni, de Fernando Torres következik. Bár néhány éve, csatár létére nagy mumusa a gól rúgás és igen, vörös és igen, szeplős, de van ennek a pasinak az arcában valami olyasmi, ami engem megfog. Arról nem is beszélve, hogy több igazi stresszhelyzetben mentette már meg a csapatát.
Gerard Piqué, szintén spanyol, de már hátvéd. Ugye nem csak én cserélnék Shakirával?
Iker Casillas, spanyol kapus. Valljuk be őszintén, kicsit megöregedett, kicsit elesett a saját lábában is a legutóbbi meccsen, de ki ne emlékezne a 2010-es VB után arra a bizonyos csókra? Ez a 4. Világbajnoksága ezzel a csapattal és még mindig fantasztikusan néz ki.
Jöjjön hát Sergio Ramos, aki hivatalosan spanyol hátvéd ugyan, de jellemzően a pálya bármelyik pontján feltűnhet. Amióta levágatta a haját, egyszerűen oda vagyunk érte. Kicsit veszett, kicsit agresszívan játszik, kicsit színészkedik, de fantasztikus pasi.
Még egy spanyol játékosunk maradt, mégpedig Xabi Alonso, középpályás. Elsőre talán furcsa ez a barna haj-vörös szakáll kombó, de talán hozzá tudnék szokni…nagy duzzogva.
C csoport: Kolumbia, Elefántcsontpart, Japán, Görögország
Kissé talán szegényesebb csoport a jó pasik mennyiségét illetően, na de a minőség… 🙂
Akinek a nevét a világon mindenhol másképp írják le, Giannis Fetfatzidis, görög csatár.
Orestis Karnezis, szintén görög, de már kapus. Máris reménykedünk, hogy sok helyzet lesz a görög kapu környékén.
D csoport: Costa Rica, Olaszország, Anglia, Uruguay
Antonio Candreva, olasz középpályás. – Nem mintha nem tudnánk amúgy is, hogy az olaszok mennyire molto bene néznek ki, azért nem bánjuk, az újbóli megerősítést.
Claudio Marchisio, olasz középpályás. Csak annyit tudok mondani, sí. 🙂
Joe Hart, angol kapus. Magas, szexi, kimért, angol úriember. Kell ennél több?
Jordan Henderson, angol középpályás. Mellette azt hiszem az éves csapadékmennyiséggel, a köddel és a hideggel is képes lennék megbarátkozni.
Luke Shaw, angol hátvéd. Szőke haj, kék szem…talán nem folytatom.
E csoport: Fanciaország, Svájc, Ecuador, Honduras
Nyissunk is Hugo Lloris, francia kapussal. Számomra ő a nagyon fura, de vonzó kategória.
Mathieu Debuchy, francia hátvéd.
Morgan Schneiderlin, francia középpályás. Ránézel, és eszedbe jut az össz francia tudásod: Je t’aime…
Diego Benaglio, svájci kapus. Nem mondanám, hogy azonnal megvett és elolvadtam, de azért nem rossz.
Fabian Schär, svájci hátvéd. Vigyázat! Állesős kategória.
Haris Seferović, svájci csatár. Én is ellabdáznék vele egyszer.
F csoport: Argentína, Irán, Nigéria, Bosznia-Hercegovina
Gonzalo Higuaín, argentín csatár. Kit érdekel Messi?
Daniel Davari, irán kapus. Már csak ezért is óriás kivetítőhöz megyek, ha játszanak.
Asmir Begović, bosnyák kapus.
G csoport: Németország, Amerikai Egyesült Államok, Ghána, Portugália
Nem csak a pályán, itt is egy igen erős csoportra sikeredett.
Erik Durm, német hátvéd. Nézd csak azokat a szemeket! Valljuk be őszintén, épp így képzeljük a németeket. 🙂
Mats Hummels, szintén német hátvéd. Egyike azon ritka férfiaknak, akiknek ez a hosszabb, hullámos, épp most keltem fel az ágyból stílusú haj, nagyon is jól áll.
Sami Khedira, német középpályás. Nekem nem igazán esetem, de azért nem rossz ránézni.
Jöjjön Fabian Johnson, az USA hátvédje.
Geoff Cameron, szintén USA, szintén hátvéd. Szintén megéri már csak értük is nézni a meccset.
Jöjjenek a portugálok, kezdjük mindjárt Miguel Veloso középpályással.
És zárjuk is le itt ezt a csoportot, mert nálam bizony nem lesz Cristiano Ronaldo. 🙂 Elhiszem, hogy vártad volna, de nem megy. Nem tudom beilleszteni, a képfeltöltés hibát jelez, “System Error: A megjelenítendő személynek túl nagy az arca.” 🙂
H csoport: Belgium, Dél-Korea, Oroszország, Algéria
Dries Mertens, belga csatár.
Nacer Chadli, belga középpályás. Azt hiszem ő még a csokijuknál is jobb. 🙂
Roman Shirokov, orosz középpályás. Engem elsőre megfogott.
Liassine Cadamuro Bentaïba, algír hátvéd. Mit szóltok?
Végül, de nem utolsó sorban pedig, Saphir Taïder, algír középpályás. Tegnap is megérte meccset nézni. 🙂
És végére is értünk a válogatásomnak. Ők az én TOP 40-es listám, pedig nem is számoltam ki.
Végül pedig, hogy a játékról magáról is beszéljünk, egy kis lesszabály nőknek. A példa kedvéért, az itt szereplő játékosokkal illusztrálom a dolgot.
Tegyük fel, hogy egy bárban (focipálya) vagy és a pult (focikapu) felé haladsz, mert rendelnél. Kissé mögötted Neymar (a saját csapatunk játékosa), előtted pedig Pique és Ramos (a másik csapat hátvédei). Neymar, szívesen fizetné az italod, de a pénz (focilabda) nála van. Ám mindaddig, amíg a meghívás szándéka (az elrúgás pillanata) nem hangzik el, nem lehetsz biztos benne, hogy valóban meg fog hívni. Ezért nem érdemes elhaladnod Pique és Ramos mellett, hiszen ha Neymar mégsem akarná fizetni az italod, akkor a rendelést sem érdemes leadni, inkább Piquevel és Ramossal szemezve (tehát az általuk képzett vonalat nem átlépve), még mindig féltékennyé teheted és a meghívás felajánlására bírhatod Neymart. Azonban abban a pillanatban, hogy Neymar felől elhangzik a meghívás, nyugodtan továbbhaladhatunk Pique és Ramos mellett, rendelhetünk, és biztosak lehetünk afelől, hogy a számla rendezve lesz.
Amennyiben elhagyjuk Pique és Ramos vonalát a meghívás szándékának elhangzása előtt, a csapos nem fog kiszolgálni minket (a játékvezető lefújja a helyzetet), mert ez a les.
A ügyet egyébként tovább bonyolíthatja, ha a pultos épp nem tartózkodik a pultban, hiszen ilyenkor nem érhetek hamarabb a pulthoz, mint Neymar, aki a meghívást jelzi, de kezdetnek talán ennyi is bőven elég lesz.
És különben is, ha előttem Pique és Ramos, mögöttem Neymar, mozdulna el onnan a nyavalya. 🙂
Aztán ha mindezt tudjuk, nyugodtan kiabálhatjuk a Húgom után szabadon, bármire: “Lesre futott!” 🙂
Tehát miért való a VB nagyon is nekünk, nőknek? Hihetetlen hangulat a szabadtéri vetítéseken, jó pasik a pályán, a lelátókon és amerre csak a szem ellát, zseniális ismerkedési lehetőség, sör, roséfröccs, hangulatos-fűben ülős nyár esték, bevágódási lehetőség a pasidnál és még a haverjainál is… Tényleg folytassam? Hát kell ennél több?
