Mindenek el\u0151tt, miel\u0151tt b\u00e1rmit is \u00edrn\u00e9k, szeretn\u00e9m lesz\u00f6gezni, hogy b\u00e1rmennyire is ki vagyok k\u00e9sz\u00fclve, b\u00e1rmennyit is s\u00edrtam az ut\u00f3bbi id\u0151ben, boldog vagyok. Tal\u00e1n ez \u00edgy bizarr. Azonban az igazi \u00e9let ilyen. Tele van bizarr sz\u00ednekkel, szagokkal, \u00edzekkel \u00e9s \u00e9rzelmekkel. K\u00e9rdezheted, hogy ugyan mi\u00e9rt is lenn\u00e9k \u00e9n most boldog? Az ut\u00f3bbi egy h\u00e9tben, t\u00f6bbet s\u00edrtam, mint X miatt tal\u00e1n \u00f6sszesen. (Persze ez nyilv\u00e1n t\u00falz\u00e1s.) Azok az \u00e9rz\u00e9sek, amiket \u0151 hagyott \u00e9s keltett bennem, olyan f\u00e1jdalmakkal j\u00e1rtak, amik miatt m\u00e1r nem tudtam s\u00edrni. Az a fajta \u00e9rzelem, ami annyira intenz\u00edven sz\u00f6rny\u0171, hogy s\u00edrni sem tudsz. J\u00f3 ideje nem sz\u00f3lt blogbejegyz\u00e9s r\u00f3la, pedig az eg\u00e9sz miatta indult el. Ennek egyszer\u0171en nem tudok nem \u00f6r\u00fclni. Boldogg\u00e1 tesz, hogy f\u00e1j a sz\u00edvem, boldogg\u00e1 tesz, hogy nem miatta, boldogg\u00e1 tesz, hogy tudok m\u00e1sra koncentr\u00e1lni.<\/p>\r\n
Ma az gondolkodtatott el, hogy mennyit v\u00e1runk az \u00e9letben \u00e9s mennyit alkudozunk a sorssal, ha valami kapcs\u00e1n nem tudunk d\u00f6nteni. Jeleket v\u00e1runk \u00e9s mindenben jelet l\u00e1tunk. Ismer\u0151sek a mondatok, ugye: Ha most p\u00e1ros perc van a telefonon \u00edrok neki. Ha holnap r\u00e1m\u00edr, akkor nek\u00fcnk egy\u00fctt kell lenni. Van, aki ilyen piciben alkudozik a sorssal, van, aki sokkal nagyobban. Fogad\u00e1sokat k\u00f6t\u00fcnk az \u00e9let\u00fcnkre, a nagy d\u00f6nt\u00e9sekre, egyszer\u0171en mindenre. De mi\u00e9rt? Ma fogalmaz\u00f3dott meg bennem el\u0151sz\u00f6r ennyire konkr\u00e9tan, hogy mennyire sz\u00fcks\u00e9gtelen ez az alku. Azt hiszem, hogyha a sors ad valamit, el kell fogadni. A lehet\u0151s\u00e9get meg kell ragadni, \u00e9lni kell vele, k\u00fcl\u00f6nben el\u00faszhat. Nem hiszem, hogy mindent jelnek kell venni. M\u00e1r nem. M\u00e9g akkor is, ha a v\u00e9letlenben mag\u00e1ban nem hiszek. Abszol\u00fat rossz d\u00f6nt\u00e9st azt hiszem, nem lehet hozni. Tal\u00e1n elt\u00e9r a v\u00e1g\u00e1ny az \u00fatr\u00f3l, tal\u00e1n van egy kit\u00e9r\u0151, de ha sz\u00fcks\u00e9ges, egy m\u00e1sik v\u00e1g\u00e1nyon vissza lehet tal\u00e1lni. Ha belebukunk valamibe, a sors megadja a jav\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get. Rad\u00edr persze nincs, de azt hiszem t\u00f6bb \u00fat is megadatott, hogy eljuthassunk a kiteljesed\u00e9sig. Ha csak egyetlen egy lenne, \u00e9s nem lenne vissza\u00fat, \u00e1lland\u00f3 retteg\u00e9sben kellene le\u00e9lni minden percedet. Rettegve att\u00f3l, hogy let\u00e9rsz az \u00fatr\u00f3l \u00e9s az eg\u00e9sz \u00e9leted elrontod. Akkor bizony azt is komoly jelent\u00e9ssel felruh\u00e1zott jelekre kellene b\u00edznunk, hogy melyik \u00fcveg \u00e1sv\u00e1nyvizet vegy\u00fck a boltban, hogy melyik helyre menj\u00fcnk sz\u00f3rakozni, vagy, hogy l\u00e9pcs\u0151n vagy lifttel menj\u00fcnk fel a 4. emeletre. Ezek persze automatikusan j\u00f6nnek, vagy a 6. \u00e9rz\u00e9k\u00fcnk s\u00fagja meg, nem hagyatkozunk jelekre. Alapesetben biztosan nem.<\/p>\r\n
Van, hogy bizonyos helyzetek egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171ek. Tulajdonk\u00e9ppen, ha \u00e9n elv\u00e9gzem a pszichol\u00f3gia szakot, ak\u00e1r a Debreceni Egyetemen v\u00e9gzem, ak\u00e1r a P\u00e1zm\u00e1nyon, pszichol\u00f3gus leszek. Ez tiszta sor. Nyilv\u00e1nval\u00f3an van a k\u00e9pz\u00e9sben k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, de a v\u00e9geredm\u00e9ny m\u00e9gis egy diploma \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9gemen m\u00falik, hogy hogyan kamatoztatom. Mindkett\u0151 kihaszn\u00e1lhat\u00f3 maxim\u00e1lisan. Tal\u00e1n csak a lehet\u0151s\u00e9geimen m\u00falik, hogy melyik mellett d\u00f6nt\u00f6k. Hogy melyikhez lakom k\u00f6zelebb, hogy hol voltam ny\u00edlt napon, hogy hol lakik a szerelmem, stb. V\u00e1logathatunk az okok k\u00f6z\u00f6tt, ak\u00e1r napokig is. L\u00e1ssuk be, ak\u00e1r melyik egyetemet is v\u00e1lasztom, att\u00f3l m\u00e9g nem leszek orvos, hogy Debrecenben vagyok, vagy att\u00f3l m\u00e9g nem leszek villamosm\u00e9rn\u00f6k, hogy a P\u00e1zm\u00e1nyon. Pontosabban nem att\u00f3l leszek orvos, vagy villamosm\u00e9rn\u00f6k. \u00d6sszegezve, meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy ha a sors megaj\u00e1nd\u00e9koz egy lehet\u0151s\u00e9ggel, azt nem v\u00e9letlen\u00fcl adja \u00e9s nem sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1lland\u00f3an a jeleket keresni az elfogad\u00e1s\u00e1ra vagy \u00e9pp az elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Tal\u00e1n \u00e9ppen egy bar\u00e1tn\u0151mmel szeretn\u00e9k tal\u00e1lkozni, akinek sz\u00fcks\u00e9ge lenne a vigasztal\u00e1somra, tal\u00e1n aznap zuhog\u00f3 es\u0151re \u00e9bredek \u00e9s tal\u00e1n ezt rossz jelnek tekintem, \u00e9s tal\u00e1n nem indulok el itthonr\u00f3l, akkor tal\u00e1n att\u00f3l a napt\u00f3l kezdve a bar\u00e1tn\u0151m azt \u00e9li meg mellettem, hogy nem lehet r\u00e1m sz\u00e1m\u00edtani \u00e9s m\u00e9g az es\u0151 is esik\u2026 tal\u00e1n aznap eggyel emelkedik a depresszi\u00f3s emberek sz\u00e1ma. Amit ak\u00e1r meg is akad\u00e1lyozhattam volna. Ez nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy egy kisark\u00edtott p\u00e9lda, de mi\u00e9rt ne lehetne lehets\u00e9ges? Mi\u00e9rt ne t\u00f6rt\u00e9nhetne meg, hogy ami nekem jel, az val\u00f3j\u00e1ban csak egy akad\u00e1ly a c\u00e9l el\u0151tt, ami az\u00e9rt nehez\u00edti az utamat, hogy ut\u00e1na jobban \u00e9rt\u00e9keljem a c\u00e9lt, amihez el\u00e9rek?<\/p>\r\n
Gyakran t\u00e9vedni kell, gyakran kell sebet szerezni. A steriliz\u00e1lt \u00e9let nem \u00e9let. V\u00e9rezni kell \u00e9s koszosnak kell lenni ak\u00e1r hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t is, hogy azt a n\u00e9h\u00e1ny pillanatot, amikor eg\u00e9szen tiszta vagy, meg tudd \u00e9lni. Mindent \u00f6sszevetve, d\u00f6nteni szerintem nem jelek alapj\u00e1n kell, nem sz\u00fcks\u00e9ges valami fels\u0151 meger\u0151s\u00edt\u00e9sre v\u00e1rni. Valahol bel\u00fcl egy kis hang \u00fagyis s\u00fagja mit is kell tenned, mert valahogyan \u00e9rzed azt, hogy mi az igaz\u00e1n j\u00f3 neked. Csak magadat kell hozz\u00e1 lecsendes\u00edtened \u00e9s meghallod. Tal\u00e1n igaz\u00e1b\u00f3l csak f\u00e9ltelek. F\u00e9lek, hogy mire erre r\u00e1j\u00f6ssz, k\u00e9s\u0151 lesz. Tal\u00e1n ha nem akarsz t\u00e9vedni, att\u00f3l t\u00e9vedsz majd. Persze itt j\u00f6n az elm\u00e9let, hogy rossz d\u00f6nt\u00e9s nincs \u00e9s a sors \u00fajra el\u00e9d teszi a lehet\u0151s\u00e9get, ha t\u00e9vedsz. Tal\u00e1n ez csak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mentalit\u00e1s szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. De mi\u00e9rt ne lehetne ez is igaz? Az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy mindkett\u0151 hamis, de az biztos, hogy egyik sem rosszabb a m\u00e1sikn\u00e1l. Azonban m\u00e9gis, mennyivel jobb lenne egy olyan vil\u00e1gban hinni, ami nem hagy elt\u00e9vedni, csak m\u00e1s v\u00e1g\u00e1nyokon terelget mindenkit a c\u00e9l fel\u00e9, nem?<\/p>","type":"rich"}