{"version":"1.0","provider_name":"Key Site","provider_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu","author_name":"Klaudia Moln\u00e1r","author_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/author\/klaudia0518\/","title":"mester \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya","html":"<p style=\"text-align: justify\">Fogalmam sincs, mennyire vagyok blog-k\u00e9pes egy ilyen k\u00e9s\u0151i \u00f3r\u00e1n, ugyanis n\u00e1lunk jelenleg hajnal van \u00e9s \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva a tegnapi \u00e9jszak\u00e1m sem \u00e9ppen alv\u00e1ssal telt. De bennem van h\u00e1rom adag k\u00e1v\u00e9, egy cs\u00e9sze serkent\u0151 tea \u00e9s legal\u00e1bb t\u00edz sz\u00e1l cigaretta, amik seg\u00edtik a testemben a v\u00e9r norm\u00e1lis \u00e1raml\u00e1s\u00e1t, \u00e9s tal\u00e1n ami miatt m\u00e9g mindig nem alszom, pedig megtehetn\u00e9m \u00e9s reggel ism\u00e9t kem\u00e9ny nap v\u00e1r r\u00e1m, korai kel\u00e9ssel, talpon l\u00e9ttel \u00e9s \u00fajabb \u00e9jszaki \u00e9lettel. Azonban \u00fagy \u00e9reztem, ha nem kezdem el, ha nem \u00edrom v\u00e9gre ki, akkor nem hagy majd nyugodni a gondolat \u00e9s elhalv\u00e1nyul bennem a keltett hat\u00e1s \u00e9s \u00e9rz\u00e9s (?), nyilv\u00e1nval\u00f3an csak akkor, ha esetemben besz\u00e9lhet\u00fcnk ilyesmir\u0151l. Bizony\u00e1ra eml\u00e9ksz\u00fcnk m\u00e9g az els\u0151 blogbejegyz\u00e9seim egyik\u00e9ben eml\u00edtett lesz- kapcsolatom n\u00e9ven fut\u00f3 fi\u00fara. Arra jutottam, hogy megnevezem, mert k\u00fcl\u00f6nben is el\u00e9g bonyolult az eg\u00e9sz, h\u00e1t m\u00e9g ha a nev\u00e9t sem \u00edrom le. Teh\u00e1t Szalaival az\u00f3ta is tartom a kapcsolatot. El\u00e9g rapszodikus az \u00e9let\u00fcnk, de m\u00e9gis van benne egy \u00e1lland\u00f3s\u00e1g. R\u00e1ad\u00e1sul miut\u00e1n t\u00fall\u00e9ptem az els\u0151 fell\u00e1ngol\u00e1st k\u00f6vet\u0151, \u00fagy \u00e9rzem, bele tudn\u00e9k szeretni f\u00e1zison, sokkal t\u00f6bbet tal\u00e1lkozunk. Ez nyilv\u00e1n az \u00e9letemben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok okainak is tekinthet\u0151. M\u00e1shogy \u00e1llok a dolgokhoz, az \u00e9rzelmekhez, a vil\u00e1ghoz, a f\u00e9rfiakhoz. Amikor legut\u00f3bb tal\u00e1lkoztam vele, elhangzott az eddigi ismerets\u00e9g\u00fcnk legromantikusabb mondata t\u0151le, m\u00e9gpedig, hogy megharagudna r\u00e1m, ha m\u00e1s f\u00e9rfivel l\u00e1tna, vagy ha lenne valakim. Persze r\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1tette, hogy ne ijedjek meg, ez csak szimpla birtokl\u00e1si v\u00e1gy a r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9s semmi \u00e9rzelmi h\u00e1tt\u00e9r nincs m\u00f6g\u00f6tte. A h\u00e9t elej\u00e9n ism\u00e9t tal\u00e1lkoztunk, egy viszonylag hossz\u00fa kihagy\u00e1s ut\u00e1n. Kimondottan furcsa volt. \u00c9rzelmesebb \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbeesettebb, mint amilyennek valaha l\u00e1ttam. Most el\u0151sz\u00f6r \u00e9reztem azt, hogy ugyanatt\u00f3l f\u00e9l, amit\u0151l \u00e9n. A csal\u00f3d\u00e1st\u00f3l, a sebezhet\u0151s\u00e9gt\u0151l \u00e9s persze a k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gt\u0151l is. Mindent\u0151l, amivel egy norm\u00e1lis kapcsolat j\u00e1rna. Ugyanakkor az egyed\u00fcl l\u00e9tt\u0151l is f\u00e9l, f\u00e9l att\u00f3l, hogy nem v\u00e1laszt j\u00f3l, ha egyszer v\u00e1laszt \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e9l att\u00f3l, hogy nem \u00f6nmaga miatt v\u00e1lasztj\u00e1k \u0151t. Ilyet, ha egy f\u00e9rfi meg is \u00e9l, ritk\u00e1n mond ki, de most \u00e9reztem. L\u00e1ttam rajta, utalt r\u00e1\u2026 \u00e9s mintha mindent szakasztott ugyan\u00fagy \u00e9lne meg, mint ahogy \u00e9n meg\u00e9lem ezt a boldog gy\u00f6tr\u0151d\u00e9st, mindig t\u00e1rsas\u00e1gban, \u00e9s mindig egyed\u00fcl. Szeptember v\u00e9ge \u00f3ta, csak bar\u00e1tilag j\u00e1runk \u00f6ssze, besz\u00e9lget\u00fcnk \u00e9s \u00e9lvezz\u00fck egym\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t. Azt hittem v\u00e9ge, r\u00e9g nem is izgultam m\u00e1r, ha tal\u00e1lkoztunk, ha h\u00edvott, vagy \u00edrt \u00e9s r\u00e9g nem \u00e9reztem magam zavarban, ha valamir\u0151l besz\u00e9lnem kellett el\u0151tte. De ez alkalommal megcs\u00f3kolt. Nem volt m\u00e1r bizserg\u00e9s, mint kor\u00e1bban, de j\u00f3l esett, hogy meg\u00f6lelnek, j\u00f3l esett, hogy t\u00f6r\u0151dnek velem \u00e9s j\u00f3l esett, hogy egy olyan f\u00e9rfi karjaiban vagyok a sok \u00e1tmulatott \u00e9jszaka ut\u00e1n, aki a bels\u0151 \u00e9rt\u00e9keim is ismeri \u00e9s szereti is. Megeml\u00edtette, hogy mennyi v\u00e1ltoz\u00e1son mentem kereszt\u00fcl, ami\u00f3ta megismert. Teljes m\u00e9rt\u00e9kben igaz, azonban elgondolkodtatott, hogy vajon hogy tetszettem neki jobban. Egyszer tal\u00e1n majd meg is k\u00e9rdezem. Rengeteg t\u00e9m\u00e1t kibesz\u00e9lt\u00fcnk, azt\u00e1n ahogy a s\u00f6t\u00e9tben egym\u00e1s mellett \u00fclt\u00fcnk, arra jutottunk, hogy menj\u00fcnk \u00e9s t\u00e9rj\u00fcnk nyugov\u00f3ra. Mondtam is neki, hogy szerintem is, \u00fagyis tudom, mennyire k\u00e9nyelmetlennek tartja ezt a helyet \u00e9s mennyire ut\u00e1l itt lenni. \u00c9letem legnagyobb meglep\u0151d\u00e9se k\u00f6vetkezett ezut\u00e1n, m\u00e9lyen a szemembe n\u00e9zett, hossz\u00fa csend k\u00f6vetkezett, azt\u00e1n egy t\u0151le m\u00e9g nem ismert hangsz\u00ednben azt mondta: Veled nem. Ebben a pillanatban olvadtam volna semmiv\u00e9 egy \u00e9vvel ezel\u0151tt, azonban most h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 besz\u00f3l\u00e1s jutott eszembe a helyzet k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t firtatva, plusz egyszer\u0171en nevetni szerettem volna. Nehezen fogtam magam vissza, de megtettem, mert ha ennek az \u00fajabban \u00e9rzelemmentes fi\u00fanak az \u00faj sz\u00e1rnypr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1sait a romantika fel\u00e9 let\u00f6r\u00f6m, tal\u00e1n soha nem pr\u00f3b\u00e1lja \u00fajra. \u00cdgy hallgattam \u00e9s megv\u00e1rtam, m\u00edg fel\u00e9bred. \u00dajabb hosszabb csend ut\u00e1n, pillanatok alatt visszat\u00e9rt saj\u00e1t mag\u00e1hoz \u00e9s m\u00e1r nevetett rajta, de teljes m\u00e9rt\u00e9kig el\u00e9gedetts\u00e9g t\u00f6lt\u00f6tte el \u00e9s k\u00f6vetelte, hogy valljam be mennyire romantikus is volt \u0151 \u00e9s hogy ez a kijelent\u00e9s mennyire sz\u00e9p volt. \u00cdgy visszatal\u00e1lva saj\u00e1t mag\u00e1hoz cs\u00f3kolt meg \u00fajra. Azt\u00e1n megfogta egy pillanatra a kezem, m\u00edg \u00fajra fel nem \u00e9bredt, amikor \u00e9n kih\u00faztam az eny\u00e9met az \u00f6v\u00e9 al\u00f3l. Nosztalgi\u00e1zott arr\u00f3l, amikor megismerkedt\u00fcnk \u00e9s megeml\u00edtette azt is, hogy \u00e1lmodott velem. Azt \u00e1lmodta, hogy egy\u00fctt j\u00e1rtunk \u00e9s napokig az \u00e1lom b\u0171vk\u00f6r\u00e9ben volt, \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint. Rettenetesen meglepett a viselked\u00e9se. Valamikor a legnagyobb v\u00e1gyam lett volna, hogy ilyen helyzet \u00e1lljon el\u0151 k\u00f6zt\u00fcnk, de most nem sok mindent \u00e9reztem. Maximum annyit, hogy mennyire sz\u00edvesen megmutatn\u00e1m neki, hogy megb\u00edzhat \u00fajra a n\u0151kben\u2026 legal\u00e1bbis bennem. Be is tudn\u00e1m bizony\u00edtani, tal\u00e1n el is tudn\u00e1m \u00e9rni, hogy bel\u00e9m szeressen, de m\u00e1s id\u0151k j\u00e1rnak. B\u00e1rhogyan is lenne, k\u00f6zt\u00fcnk nem m\u0171k\u00f6dhetne. Hogyan is, mikor soha nem tudn\u00e9k b\u00edzni benne. Ahhoz m\u00e1r t\u00fal sok mindent tudok r\u00f3la. T\u00fal sokat. Azonban pillanatok alatt nyilallt bel\u00e9m a felismer\u00e9s, hogy az ut\u00f3bbi egy \u00e9vben, az X ut\u00e1n maradt \u0171rrel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9sben, nincs m\u00e9g egy ember, akinek ennyit k\u00f6sz\u00f6nhetek. \u00d6nbizalmat adott. Elhitette velem, hogy sz\u00e9p vagyok \u00e9s ez a legrosszabb napomon, vagy reggelemen is \u00edgy van. Meggy\u0151z\u00f6tt, hogy \u00e9rdekes vagyok. Hogy \u00e9rdekes lehet m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra a gyermekkorom, az \u00e9letem \u00e9s a f\u00e1jdalmaim is. Az \u0151 hat\u00e1s\u00e1ra elhittem, hogy nem vagyok kisebb \u00e9rt\u00e9k\u0171 ember att\u00f3l, ami k\u00f6ztem \u00e9s X k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt. Elhittem, hogy szerethet\u0151 vagyok. Seg\u00edtett \u00e1tv\u00e9szelni a legf\u00e1jdalmasabb id\u0151szakokat, amikor X vagy csak maga a szerelem a legjobban hi\u00e1nyzott. Bet\u00f6lt\u00f6tte az \u0171rt, \u00fcres pap\u00edrk\u00e9nt adta mag\u00e1t, amit szabadon rajzolhattam tele, t\u00f6lt\u00f6thettem meg tartalommal. Hagyta, hogy l\u00e1ngra lobbanjak ir\u00e1nta, azt\u00e1n pedig megmutatta a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit\u2026 elt\u0171nt, hogy \u00e9rezzem \u00fajra \u00e1t, milyen a sebezhet\u0151s\u00e9g \u00e9s hogy egy \u00fajabb f\u00e1jdalom hat\u00e1s\u00e1ra gy\u00f3gyuljak lassacsk\u00e1n. Nem f\u00e1jdalommentesen, de biztosan. Hagyott t\u00e9vedni \u00e9s mindig meghallgatott. Hagyott elmenni, azonban a maga m\u00f3dj\u00e1n ragaszkodott. Mit k\u00f6sz\u00f6nhetek neki m\u00e9g? Azt, akiv\u00e9 v\u00e1ltam. Sosem gondoltam, de eltanultam minden l\u00e9p\u00e9s\u00e9t, minden taktik\u00e1j\u00e1t. Eltanultam a nyers \u0151szintes\u00e9g\u00e9t, eltanultam a f\u00fcggetlen \u00e9s t\u00e1rsas sz\u00fcks\u00e9gleteket m\u00e9gis csak kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u00e9letform\u00e1j\u00e1t, eltanultam, hogy egyszerre t\u00f6bb potenci\u00e1lis kapcsolat kialakul\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get tartsak magam k\u00f6r\u00fcl, hogy soha ne \u00e9rezzem, mennyire mag\u00e1nyos is vagyok val\u00f3j\u00e1ban. Persze a kihagyhatatlan, ami a legfontosabb: megtanultam az \u00e9rzelemmentess\u00e9get. Amennyire csak ember k\u00e9pes kiz\u00e1rni az \u00e9rzelmeit megtettem. Minden ellesett dolgot, a magam sz\u00fcks\u00e9gletei szerint forgattam, dolgoztam \u00e1t, \u00e9s mint minden j\u00f3 tan\u00edtv\u00e1ny, tal\u00e1n t\u00fal is l\u00e9ptem a mestert. Hiszen m\u00edg neki fontos, hogy az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 n\u0151ket bel\u00fclr\u0151l is ismerje, hogy szeressen vel\u00fck besz\u00e9lgetni, hiszen csak \u00edgy teljes a k\u00e9p, nekem ez semmit nem sz\u00e1m\u00edt. Nem k\u00edv\u00e1nok senkit megismerni, nem akarom tudni, hogy milyen emberek \u00e9s magamb\u00f3l sem akarok adni, hogy \u0151k se tudj\u00e1k, \u00e9n milyen is lehetek. Egyetlen egy dolog, amit akarok vel\u00fck, megh\u00f3d\u00edtani \u0151ket. A h\u00f3d\u00edt\u00e1s \u00f6r\u00f6me az egyetlen dolog, ami c\u00e9lt ad az eg\u00e9sznek. Teh\u00e1t ennyi? \u00c9s mi az eredm\u00e9ny? Egy t\u00f6k\u00e9letesen ugyanolyan ember n\u0151ben, mint amilyen \u0151 f\u00e9rfiban. A st\u00edlus k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, csup\u00e1n a nemiekb\u0151l ad\u00f3dnak. A l\u00e9nyeg teh\u00e1t az, hogy mindenem, amim most van \u00e9s minden, ami lettem az \u0151 \u00e9rdeme. K\u00f6sz\u00f6nettel tartozom neki, megannyi m\u00e1s dolog\u00e9rt is\u2026<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\">\u2026\u00e9s hogy szeretem-e? Igen, szeretem. Jobban, mint valaha, \u00e9rdek n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s szerelem n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>","type":"rich"}