![\"Soap_bubbles-jurvetson.jpg\"](\"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/files\/2013\/05\/Soap_bubbles-jurvetson.jpg\")
Annyi mindent hallottam m\u00e1r, aminek semmi jelent\u0151s\u00e9ge nem volt, hogy a szavak m\u00e1r \u00fagy futnak \u00e1t rajtam, mintha nem is \u00fctk\u00f6ztek volna semmibe. Mintha ott sem lettem volna. \u00c9s az id\u0151 mindig engem igazol. Meghallgatom, ha akarod, m\u00e9g azt is j\u00e1tszhatjuk, hogy elhiszem, de r\u00f6gt\u00f6n elengedem. Csak szavak.<\/p>\r\n
Valahol, valamikor, amikor az ember kimondta az els\u0151 mondat\u00e1t, amikor el\u0151sz\u00f6r a szavakat v\u00e1lasztotta sz\u00e1nd\u00e9ka, vagy akarata k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re, abban b\u00edzva, hogy \u00fagy jobban meg\u00e9rtik, vesztett\u00fcnk. Mert szeretj\u00fck a k\u00f6nnyebbik utat v\u00e1lasztani, mert gyors \u00e9s legink\u00e1bb, mert s\u00faly \u00e9s alaptalanul hagyhatja el a sz\u00e1nkat b\u00e1rmi. Nincs ebben semmi \u00fajdons\u00e1g, mindenki tiszt\u00e1ban van vele, hogy \u00edgy van, m\u00e9gis, mintha nem akarn\u00e1nk tudom\u00e1sul venni. Mert annyira szeretj\u00fck hallani, mert oly k\u00f6nnyen tudjuk mondani. Puszt\u00e1n f\u00e9nyl\u0151, csillog\u00f3, \u00e9s ha akarjuk \u00f3ri\u00e1sira f\u00fajhat\u00f3 szappanbubor\u00e9kok ezek a szavak \u00e9s egym\u00e1s mell\u00e9 illesztett mondatok, amik bel\u00fcl \u00e9pp olyan \u00fcresek, mint maga a kimond\u00f3juk.<\/p>\r\n
Megfeledkez\u00fcnk arr\u00f3l, hogy sz\u00e1mtalan eszk\u00f6z\u00fcnk van m\u00e9g arra, hogy kifejezz\u00fck gondolatainkat, \u00e9rz\u00e9seinket. Olyanok, amihez sz\u00fcks\u00e9gtelen megsz\u00f3lalni, olyanok, amiket bizonyosan \u00fagy \u00e9rt mindenki, ahogy sz\u00e1njuk. Mert mind univerz\u00e1lisabb jelent\u00e9ssel b\u00edr, mint ak\u00e1r egyetlen hosszan fejtegetett \u00e9s r\u00e9szletesen elmagyar\u00e1zott szavunk. Hiszen b\u00e1rmelyik bubor\u00e9kod olyan sz\u00ednben \u00e9s f\u00e9nyben t\u0171nik fel a m\u00e1sik el\u0151tt, amilyen sz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zi, \u00e9s ha akarja, addig v\u00e1ltoztathatja a n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, m\u00edg fel nem villan rajta az a bizonyos f\u00e9ny, az a bizonyos sziv\u00e1rv\u00e1nyos csillog\u00e1s. Azt\u00e1n persze addig kombin\u00e1lunk, m\u00edg fel nem mer\u00fclnek a \u201eBiztosan nem \u00fagy \u00e9rtette\u2026\u201d, \u201eAzt, akarta mondani\u2026\u201d, \u201eIgaz\u00e1b\u00f3l \u00fagy gondolta\u2026\u201d kezdet\u0171 mondatok. \u00c9s a csillivilli bubor\u00e9k bizony mindig eldurran, egyetlen \u00e9g\u0151, a szemedbe csap\u00f3d\u00f3 csepp okozta cs\u00edp\u0151 \u00e9rz\u00e9st hagyva maga ut\u00e1n, amit\u0151l m\u00e9g egy darabig nem is l\u00e1tsz rendesen. Amib\u0151l a kimond\u00f3, b\u00e1rmennyire is szeretn\u00e9d, semmit nem \u00e9rz\u00e9kel.<\/p>\r\n
Persze, ott vannak a gesztusok, ott vannak a tettek \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron ott a csend, melyben t\u00f6bb minden t\u00f6rt\u00e9nhet, mint a sz\u00f3erd\u0151 rejtek\u00e9n. De ezek t\u00fals\u00e1gosan nehezek, ezek s\u00falyosak, ezeknek mindk\u00e9t f\u00e9lben nyoma marad, mert ezekhez alap kell.<\/p>\r\n
Viszont mi emberek, a s\u00falyokt\u00f3l azonnal visszaretten\u00fcnk. Mert ez k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g, mert ez visszah\u00faz a f\u00f6ldre. Hiszen itt mindenki csak lebegni akar, elfelejtve, hogy valahol az a c\u00e9lunk, hogy nyomot hagyjunk. Ehhez pedig tetszik, vagy sem, s\u00falyok \u00e9s keretek sz\u00fcks\u00e9gesek, k\u00fcl\u00f6nben sz\u00e9tfolyik az eg\u00e9sz.<\/p>\r\n
Nem besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy nem is minden kimondhat\u00f3. Persze, van j\u00f3 p\u00e1r kifejez\u00e9s\u00fcnk mindenre, de hogy mondod el a hi\u00e1nyt, a v\u00e1gyat, vagy a mag\u00e1nyt? Ugyanis mondhatom, hogy b\u00e1rcsak itt lenn\u00e9l, k\u00f6zel sem fejezi ki azt, amit \u00e9bred\u00e9skor \u00e9rzek egy olyan \u00e9jszaka ut\u00e1n, amikor veled \u00e1lmodom.<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/files\/2013\/05\/szavak-er\u0151s-ila-150x150.png","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}