{"version":"1.0","provider_name":"Key Site","provider_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu","author_name":"Klaudia Moln\u00e1r","author_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/author\/klaudia0518\/","title":"Love story - 5\/8.","html":"<!-- [if gte mso 9]&gt;-->\r\n<p class=\"MsoNormal\" style=\"text-align: justify\">M\u00e9g aznap este \u00f6sszecsomagoltam \u00e9s viszonylag kor\u00e1n le is fek\u00fcdtem. Persze teljesen \u00e9rtelmetlen\u00fcl. Egyszer\u0171en k\u00e9ptelen voltam elaludni, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n csak megnyugodni. Kiz\u00e1r\u00f3lag a lesben \u00e1ll\u00f3 oroszl\u00e1nk\u00e9nt r\u00e1m v\u00e1r\u00f3 elk\u00f6vetkez\u0151 nap j\u00e1rt a fejemben. Elk\u00e9pzeltem Kriszti\u00e1n arc\u00e1t, mik\u00f6zben megismeri a t\u00f6rt\u00e9netem, kerestem a ments\u00e9geim, \u00e9s gyakoroltam az \u0151szinte bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9st. M\u00e9g ha tudtam is, hogy eln\u00e9zi nekem a t\u00f6rt\u00e9nteket, rettegtem a reakci\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u00e9s a lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l. M\u00e9g hajnali kett\u0151kor is az \u00f3r\u00e1t b\u00e1multam. \u00c9s v\u00e1rtam. V\u00e1rtam a lassan k\u00f6zeled\u0151, de elker\u00fclhetetlen reggelt.<\/p>\r\n\u00a0\u00d6t \u00f3rakor sz\u00f3lalt meg az \u00e9breszt\u0151 r\u00e9mes hangja, de \u00e9n j\u00f3val kor\u00e1bban m\u00e1r csak h\u00e1nykol\u00f3dtam, \u00edgy a gy\u0171l\u00f6lt, \u00e9les cs\u00f6rg\u00e9s maga volt a megv\u00e1lt\u00e1s. Az \u00e9jjel nem hagyta nyomtalanul arcomat, melyet minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9sem ellen\u00e9re, a sminknek sem siker\u00fclt helyre \u00e1ll\u00edtania. Magamra kaptam az els\u0151 ruh\u00e1t, amit siker\u00fclt a szekr\u00e9nyb\u0151l kihal\u00e1sznom \u00e9s elindultam. Csak az \u00e1llom\u00e1son reggeliztem, a szok\u00e1sos k\u00e1v\u00e9t pedig m\u00e1r a vonaton ittam meg. Sietnem kellett. Hom\u00e1lyosan ugyan, de r\u00e9mlett, hogy azt \u00edg\u00e9rtem Krisznek szombaton kor\u00e1n haza\u00e9rek, \u00e9s \u00edgy egy\u00fctt t\u00f6lthetj\u00fck az eg\u00e9sz napot.\r\n<p class=\"MsoNormal\" style=\"text-align: justify\">D\u00e9lel\u0151tt 10-kor, m\u00e1r jav\u00e1ban otthon k\u00e9sz\u00fcl\u0151dtem \u00e9s a mondand\u00f3mat gyakoroltam, amikor megcs\u00f6rrent a telefon. A vonal t\u00fals\u00f3 v\u00e9g\u00e9n Kriszti\u00e1n. Kezd\u0151d\u00f6tt a szok\u00e1sos magyar\u00e1zkod\u00e1s.<\/p>\r\n<p class=\"MsoNormal\" style=\"text-align: justify\">- <em>Ne haragudj, de k\u00f6zbe j\u00f6tt valami. Nincs itthon az aut\u00f3, biztosan nem \u00e9rek oda 11-t\u0151l hamarabb.\u00a0<\/em><\/p>\r\n<p class=\"MsoNormal\" style=\"text-align: justify\">11 \u00f3rakor \u00fajra telefon\u00e1lt \u00e9s tov\u00e1bb tolta a nagy esem\u00e9nyt \u00fajabb k\u00e9t \u00f3r\u00e1val, majd ezt megism\u00e9telte aznap m\u00e9g h\u00e1romszor. S\u00f6t\u00e9ted\u00e9s ut\u00e1n \u00e9rt hozz\u00e1nk. Ez nem volt egyedi eset, m\u00e9gis, minden alkalommal \u00e1tv\u00e1gva \u00e9reztem magam. Gy\u0171l\u00f6ltem, ha valami nem \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nt, ahogyan azt megbesz\u00e9lt\u00fck, m\u00e9g ha nem is mindig \u0151 tehetett r\u00f3la. Ez\u00e9rt, mire meg\u00e9rkezett, m\u00e1r annyira d\u00fch\u00f6s voltam, hogy megsz\u00f3lalni is nehezemre esett, nemhogy mosolyogni az eg\u00e9szhez. Nem mentem ki el\u00e9, megv\u00e1rtam, am\u00edg felj\u00f6n\u2026\u00e9s amikor benyitott, robbantam:<\/p>\r\n\u00a0- \u00a0<em>\u00c9n \u00edgy most m\u00e1r nem megyek sehov\u00e1!<\/em> \u2013 \u00fagy hisztiztem, mint egy v\u00e9rig s\u00e9rtett gyerek. \u2013 <em>Elegem van az eg\u00e9szb\u0151l! Egyszer\u0171en nem hiszem el, hogy k\u00e9ptelen vagy id\u0151ben \u00e9rkezni! Hajnalban keltem, hogy haza\u00e9rjek miattad, de igazad van, mit sz\u00e1m\u00edt ez neked?! T\u0151led azt\u00e1n, r\u00e1\u00e9rtem volna d\u00e9lut\u00e1n is indulni. Istenem, annyira nem lehet sz\u00e1m\u00edtani r\u00e1d! Meg\u00e9rtem, hogy van olyan, hogy az embernek, csak \u00fagy k\u00f6zbe j\u00f6n valami, de ez m\u00e1r t\u00falz\u00e1s. N\u00e1lad soha semmi nem halad terv szerint. Elegem van! Mindez persze az\u00e9rt, mert 31 \u00e9vesen, m\u00e9g mindig otthon laksz, \u00e9s nem tudsz egy norm\u00e1lis munk\u00e1t tal\u00e1lni. Persze, okos \u00f6tlet volt f\u00e9lbehagyni a f\u0151sulit, szerintem is.<\/em> \u2013 \u00e9s ahogy kezdett bel\u0151lem mindenf\u00e9le indulat el\u0151t\u00f6rni, hirtelen beugrott, hogy akinek oka van haragudni, az val\u00f3j\u00e1ban \u0151, csak m\u00e9g nem tudja. \u00daristen, hogy fogok \u00e9n ebbe belekezdeni, mindezek ut\u00e1n?\r\n\r\nEz\u00e9rt ink\u00e1bb hallgattam. Ahogyan az elk\u00f6vetkez\u0151 tov\u00e1bbi h\u00e1rom \u00f3r\u00e1ban is az este folyam\u00e1n. V\u00e9g\u00fcl elcipelt pizz\u00e1zni, de egy szelet is alig ment le a torkomon. Nem besz\u00e9lgett\u00fcnk. T\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, hogy mi\u00e9rt vagyok ilyen sz\u00f3tlan, hogy mi b\u00e1nt \u00e9s mi j\u00e1r a fejemben. Ilyenkor v\u00e9gig a nyelvemen voltak a szavak. \u00dagy \u00e9reztem lesz, ami lesz, belev\u00e1gok, de v\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n nem mondtam semmit. \u00cdgy \u0151 is hallgatott. Bedobozoltatta, ami a ny\u00e1mmog\u00e1som ut\u00e1n megmaradt, fizetett \u00e9s indultunk. Besz\u00e1lltunk a kocsiba \u00e9s ott, a s\u00f6t\u00e9tben szemerk\u00e9l\u0151 es\u0151ben kibukott bel\u0151lem:\r\n\r\n-<em> Mit gondolsz a kapcsolatunkr\u00f3l?<\/em> \u2013 b\u00e1r igaz\u00e1b\u00f3l nem ezt a mondatot terveztem, \u00edgy magam is meglep\u0151dtem.\r\n\r\n- <em>V\u00e9gre m\u00e1r, hogy megsz\u00f3lalt\u00e1l.<\/em> \u2013 azt hiszem a k\u00e9rd\u00e9s nem \u00e9rte teljesen v\u00e1ratlanul, de az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1lt id\u0151t nyerni \u00e9s hossz\u00fa sz\u00fcnetet tartott. \u2013 <em>Igaz\u00e1b\u00f3l az ut\u00f3bbi id\u0151ben el\u00e9gg\u00e9 lefel\u00e9 \u00edvel\u0151. Tele van lez\u00e1ratlan-, megfelel\u0151en nem tiszt\u00e1zott \u00fcgyekkel, nem besz\u00e9lve a rengeteg s\u00e9rt\u00e9sr\u0151l, mindk\u00e9t oldalon. Tudod, szerintem valahogy mindig csak mondjuk, hogy majd id\u0151t sz\u00e1nunk r\u00e1 \u00e9s le\u00fcl\u00fcnk, hogy megbesz\u00e9lj\u00fck\u2026<\/em>\r\n\r\n- <em>Ez az\u00e9rt nem teljesen igaz. Mindig, mindenen \u00e1tr\u00e1gjuk magunkat, van, hogy ak\u00e1r sz\u00e1zszor is \u00fajra \u00e9s \u00fajra. M\u00e9gis, mintha neked nem azt jelenten\u00e9k a szavak, amit nekem. Mintha nem egy nyelvet besz\u00e9ln\u00e9nk. \u00dagy \u00e9rzem, nem jutok el hozz\u00e1d.<\/em>\r\n\r\n- <em>Ahogyan \u00e9n sem hozz\u00e1d. Igaz\u00e1b\u00f3l mell\u00e9d egy olyan sr\u00e1c val\u00f3, mint az a Bence.<\/em> \u2013 ez engem olyan v\u00e1ratlanul \u00e9rt, hogy lereag\u00e1lni is k\u00e9ptelen voltam. \u2013<em> L\u00e1ttam nemr\u00e9g, hogy ismer\u0151s\u00f6k lettetek \u00e9s b\u00e1r nem tudom ki \u0151, de mindegy is. Tudod az a legrosszabb, hogy tudom, ha valaki m\u00e1ssal leszel, vele m\u00e1r j\u00f3l fogod csin\u00e1lni<\/em>.\r\n\r\nEkkor m\u00e1r mindketten s\u00edrtunk.\r\n\r\n- <em>Tudom, hogy ez \u00edgy most mindkett\u0151nknek rossz \u00e9s azt is, hogy el\u00e9g r\u00e9mes id\u0151szakok voltak, de M\u00edra hidd el, t\u00fal vagyunk a nehez\u00e9n. Persze, te nem hiszel a sz\u00fcnetekben, de tal\u00e1n csak pihentetn\u00fcnk kellene az eg\u00e9szet, hogy azt\u00e1n\u2026<\/em>\r\n\r\n<em>\u00a0- \u2026hogy azt\u00e1n a megszok\u00e1s \u00e9s a biztons\u00e1g, na meg a sz\u00fcnet okozta hi\u00e1ny \u00fajra visszal\u00f6kjenek minket egym\u00e1s karjaiba? Hogy ism\u00e9t j\u00f3 legyen egy darabig. De m\u00e9gis meddig? T\u00fal m\u00e9lyek ezek a sebek ahhoz, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk megoldani. \u00c9s \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem, elfogyott az er\u0151m. M\u00e9lys\u00e9gesen belef\u00e1radtam.<\/em> - keservesen s\u00edrtam, ahogy ezek a mondatok elhagyt\u00e1k a sz\u00e1mat.\r\n\r\n<a href=\"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/files\/2013\/09\/2893906490_363e29defe.jpg\"><img class=\"aligncenter wp-image-5516722 size-medium\" src=\"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/files\/2013\/09\/2893906490_363e29defe-300x249.jpg\" alt=\"2893906490_363e29defe\" width=\"300\" height=\"249\" \/><\/a>\r\n\r\n\u00c9s mi, akiknek a legapr\u00f3bb vit\u00e1ja is kiab\u00e1l\u00e1sba torkollott, mi, akik csapkodva veszekedt\u00fcnk \u00e9s \u00f6lt\u00fcnk a saj\u00e1t igazunk\u00e9rt, a legnagyobb csendben, k\u00f6nnyek k\u00f6z\u00f6tt szak\u00edtottunk. Higgadtan. Valahol sz\u00e9pen.\r\n\r\nHazavitt, b\u00facs\u00faz\u00f3ul m\u00e9g megcs\u00f3kolt. Esk\u00fcsz\u00f6m, szerettem volna azt mondani neki, ne menj, ne hagyj itt, tal\u00e1n m\u00e9gis megoldhatjuk. Szeretlek\u2026de m\u00e1r nem j\u00f6tt ki hang a torkomon, a szavak is k\u00f6nnyek form\u00e1j\u00e1ban t\u00e1voztak. H\u00e1rom napig folyamatosan zokogtam.","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/files\/2013\/09\/2893906490_363e29defe-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}