{"version":"1.0","provider_name":"Key Site","provider_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu","author_name":"Klaudia Moln\u00e1r","author_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/author\/klaudia0518\/","title":"sziv\u00e1rv\u00e1nyfolyam","html":"

\"rain-photography-31\"<\/a>V\u00e1gyta a porz\u00f3 m\u00e9lys\u00e9g. V\u00e1gyta a kisz\u00e1radt lelkem. M\u00e9gsem olyan, mint r\u00e9gen. T\u00f6bb ez, mint puszt\u00e1n es\u0151. F\u00f6ldre hull\u00f3, v\u00edzben oldott eml\u00e9kcseppeket csepegtetnek. Az ajkamba harapok. H\u00e1t itt van. M\u00e9gis megelevenedik. Az old\u00f3d\u00f3 k\u00e9pek val\u00f3s\u00e1gszer\u0171v\u00e9 v\u00e1ltozva hullnak a l\u00e1baim el\u00e9. Mint a hig\u00edtott tempera, sz\u00ednes folyamok \u00fasznak mindenhol. \u00c9lettel telt sz\u00edn\u0171v\u00e9 festhetn\u00e9 v\u00e9gre a fekete-feh\u00e9r vil\u00e1gomat. Vajon akarom? Nem k\u00e9rdezi. Bel\u00e9m z\u00fadul. A sziv\u00e1rv\u00e1nyfolyam el\u00e1raszt. Valami mozdul, azt\u00e1n m\u00e9gsem. Egy pillanatig mintha \u00fajra festve lenne minden, v\u00e9g\u00fcl marad a r\u00e9gi kifakult s\u00f6t\u00e9t.<\/p>\r\n

Csak n\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171 biol\u00f3gia, k\u00e9miai folyamat. Semmi. Puszt\u00e1n agyi inger\u00fclet csere \u00e9s m\u00e9gis teremt\u0151 er\u0151. Eml\u00e9kk\u00e9pek, melyek l\u00e9tre h\u00edvnak \u00fajra. Bel\u0151lem vagy. Az \u00e9n m\u00faltam, az \u00e9n szavaim, az \u00e9n gondolataim, az \u00e9n sz\u00edneim, az \u00e9n v\u00e1gyaim. A bennem \u00e9l\u0151 te, \u00e9n vagyok. Tal\u00e1n az eml\u00e9k sem val\u00f3s. \u00c9s m\u00e1r a hat\u00e1rt sem ismerem teljes bizonnyal. Oldott, eleven m\u00falt, vagy s\u0171r\u0171, halott fant\u00e1zia? Bel\u0151lem. Meg egy \u00e1lomszer\u0171 val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\r\n

Abb\u00f3l a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l, ahov\u00e1 egy sokk-kapun \u00e1t ker\u00fcltem. Ahov\u00e1 csak \u00fagy bel\u00f6ktek. Vajon akartam? Nem k\u00e9rdezt\u00e9k. Bele z\u00fadultam. Ami olyan, mintha csak egy festm\u00e9nyben \u00e9ln\u00e9l. \u00d6sszefolynak a melletted elhalad\u00f3 emberek. N\u00e9h\u00e1nyan id\u0151znek el\u0151tted, n\u00e9h\u00e1nyan megcsod\u00e1lnak, n\u00e9h\u00e1nyan \u00f6sszezavarodnak, n\u00e9h\u00e1nyan undorral ford\u00edtanak h\u00e1tat \u00e9s persze mindig akad n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s. De a festm\u00e9ny ett\u0151l m\u00e9g festm\u00e9ny marad. A k\u00e9p nem v\u00e1ltozik, az \u00e1br\u00e1zolt jelenet \u00e1lland\u00f3, mindegy, hogy milyen reakci\u00f3kat v\u00e1lt ki. Keretbe z\u00e1r\u00f3dtam. Minden olyan ill\u00e9kony, olyan val\u00f3szer\u0171tlen, olyan \u00f6sszem\u00e1zg\u00e1lt, keveredett, hat\u00e1rtalan \u00e9s esetlen.<\/p>\r\n

Van egy pont, egyetlen kis pont a jelenben. Ez a pillanat. Ez a most. Ami mintha, kiss\u00e9 val\u00f3s\u00e1gosnak t\u0171nne. Valami megfoghat\u00f3. \u00c9s ez f\u00f6ldre tasz\u00edt.<\/p>\r\n

Megfoghat\u00f3 a zuhog\u00f3 es\u0151, \u00e9rz\u00e9kelem a leg\u00f6rd\u00fcl\u0151 v\u00edzcseppeket. Tapinthat\u00f3 a s\u00e1r, ahogy a f\u00f6ldre rogyok, \u00e9rzem az es\u00e9s f\u00e1jdalm\u00e1t. Igazi. Val\u00f3s. A jelen pillanat m\u00e9g igaz\u00e1n l\u00e9tezik. De a semmib\u0151l j\u00f6tt \u00e9s a semmibe visz.<\/p>\r\n

<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/keysite.cafeblog.hu\/files\/2014\/06\/rain-photography-31-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}