Key Site

Csatabárd

Ha tudtam volna, hogy aznap látlak utoljára, talán a legfontosabbat is elmondom. Vagy talán kérdezek a vélt tudás helyett. Aznap, mikor utoljára igazán szabadok lehettünk… ha tudtam volna, talán másképp látlak a villogó fények között. (Mögött.) Talán maradhattunk volna, talán akkor nem sietek semmi után, ami után nem siethetek. Talán elmondtam volna (vagy elmondanám?), hogy […] Tovább

Búcsú

Kedves Múzsa! Csúnyán elhagytál. Vagy én lettem volna? Igaz is, talán megelégeltem. Tudod nem túl hálás dolog ez az egyoldalú szerelem. Akárhogy is, köztünk vége lett. Ahogy most visszanézek, lehet volt is utánad néhány álmatlan éjjel és pár félig elsírt könnycsepp. Ha igaz egyáltalán, és nem csak az emlék csal meg. Volt, ahogy volt, mindenki […] Tovább

Rohadt nehéz

És máris olyan, mintha meg sem történt volna. Mintha nem is lett volna. Egy fogkefe, ennyi az egész. Ez, ami még emlékeztet, hogy volt, vagy jönni fog. Haza? Vagy hozzám? Tudod, vannak azok a pillanatok, amikor az élet kényszerít, hogy megállj. Mutatja a STOP táblát és tetszik vagy sem, körül kell nézni. Hogy honnan indultunk, […] Tovább

A te, az én és az én problémái...

Szóval van a te és van az én… …és van az én problémái is. Fura kis lények mi tagadás, de egész hozzánőttek, így szegény kicsi én szobákat rendezett be nekik magában. Volt egy külön szobája az el nem fogadottságnak, egy másik kisebb a megfelelési kényszernek, vele lakott a „soha nem lehetsz elég jó” szörnyecskéje, akit […] Tovább

Finally

Te konzerválnád az érzéseid, ha lehetne? Ahogy az élelmiszereink egyre tovább állnak el, bennünk egyre kevesebb az időtálló elem. Nem mintha lehetne ma tartósságról, vagy kitartásról beszélni kapcsolatok, vagy akár érzelmek terén, de talán túlzás mindezt a korszellemre fogni. Arra, hogy nem visszük már szemfelszedőhöz a harisnyát, vagy arra, hogy szeretjük a gyors megoldásokat, meg […] Tovább

Impressziók összemosva

Füles benn, a szerelvény zötyög. Emelem a hangerőt. Nem mintha el tudnám nyomni azt a zajt, amit igazán szeretnék. A belső hang, a gondolataim ellen nincs kellően hangos zene, sem zajvédő fejhallgató. Szemek lehunyva, van, amit jobb nem látni. De a belső lejátszóm stop gombját nem találom. Talán egyszer rávehetnék valami mást. Talán összemoshatom a […] Tovább

Kontraszt

Könyörgöm, hagyd abba! Fáj, nem fogod fel? Fejezd be, kérlek. Ennek már nyoma marad. Bekékül. – De felszakad a bőr és kicsordul a vérem. Nem hallod a kiáltásaim? Sebek és hegek, amik soha nem fognak látszani kifelé. Belül marad. – Gondolod? – Ha belilul a lelked és a szavak fojtogatásának kéznyoma ég rá a nyakadra, […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!