<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Key Site</provider_name><provider_url>https://keysite.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Klaudia Molnár</author_name><author_url>https://keysite.cafeblog.hu/author/klaudia0518/</author_url><title>-</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Mit várok én? Talán túl sokat akarok egyszerre és gyorsan. Ő nem akarja. Talán mégsem ragaszkodott, talán rosszul gondoltam.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Szembe jött velem, először észre sem vett, aztán jól oldalbalöktem, mire kipréselt egy hellot és továbbállt. Persze a haverjával beszélt pont, meg nyilván mit is vártam? - Nos, nem azt, hogy megcsókol, de ennél azért valamivel többet.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Felbosszantott.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Túl teszem magam rajta. Valahogy nem tudom megérteni néha a viselkedését, de most már nem is várom. Ha eljön az időnk, valamikor, talán, akkor lesz valami, esetleg. Ha fontos leszek. Én. &lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>