1.0Key Sitehttps://keysite.cafeblog.huKlaudia Molnárhttps://keysite.cafeblog.hu/author/klaudia0518/<p style="text-align: justify"><a href="https://keysite.cafeblog.hu/files/2014/06/410_1target_group_kids_apparel_photography_los_angeles_mike_henry.jpg"><img class="alignleft wp-image-5516534 " src="https://keysite.cafeblog.hu/files/2014/06/410_1target_group_kids_apparel_photography_los_angeles_mike_henry-300x200.jpg" alt="410_1target_group_kids_apparel_photography_los_angeles_mike_henry" width="360" height="240" /></a>Tanév végeztével, utolsó alkalom, szépen megkérdeztem mindenkitől, (ugyanis én nem tudom,) hogy milyen volt pszichológushoz járni…</p> <p style="text-align: justify">- <em>Jó volt nagyon, szerettem ide járni hozzád Klaudia néni!</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>És mi tetszett a legjobban?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Amikor ilyen furán elmagyaráztál dolgokat, mint most.</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Furán magyarázok?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Kicsit. Most például egy kukkot sem értettem. </em></p> <p style="text-align: justify">-(Ha 20 percen át nem téptem a számat, akkor meg se szólaltam. Kézzel, lábbal, plüssmacival, példákkal, ahogy illik.)<em> De amikor nem érted, miért nem szólsz?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Mert olyan jó hallgatni. </em><strong>(lány, 11 éves)</strong></p> <hr /> <p style="text-align: justify"><em> </em>-  <em>Megszületett a kistesóm.</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Jajj, de szuper! Biztosan nagyon örülsz neki!</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Igen. De ez most teljesen mellékes. </em>(halálra komolyodott arc)<em> Van egy fontos kérdésem. </em>(hatásszünet, készül a kérdés)<em> Tudod, nekem anya azt mondta, hogy összevarrják, tudod, izé, ott, ahol kijött a baba. </em>(kezd eluralkodni a kétségbeesés)<em> De akkor azt miért? És hogy? És úgy marad örökre? Ha nem, akkor meddig? És akkor hogy lesz másik kistestvérem? Vagy akkor már nem is lesz? </em>(úgy belelovallta magát, már alig kapott levegőt)</p> <p style="text-align: justify">- (közben én a szivárvány színskáláját bemutatva az arcomon puffogtam magamban minden természeti és természetfölötti lényre, erőre és hatalomra, hogy ezt most tényleg nekem kell elmagyarázni, de azért mosolyra húztam a szám azon oldalát, amit még működtetni tudtam az épp nem tikkelő izmaimmal)<em> Anyától nem kérdezted meg?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Á, dehogy. Tőle nem mertem. Lehet, azt mondaná, hogy butaság, de te semmire nem szoktad. Szóval? </em></p> <p style="text-align: justify">Valamit elmondtam és azt hiszem, elég jó lehettem, mert azóta sem várt meg egy sarkon sem habzó szájú édesanya. <strong>(fiú, 8 éves)</strong></p> <hr /> <p style="text-align: justify">- <em>És miért szöksz el?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Mert olyan jó szaladgálni a folyosón. Tudod, egyedül, sötétben, az üres suliban. Mondjuk közben eléggé félek is.</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Mitől?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Hát a Bagaméritől! Te nem ismered?</em></p> <p style="text-align: justify">- (kontaktlencsém, ha lenne, biztos kifigyelt volna a padlóra, úgy elkerekedett a szemem, mert hát tudom én ki a Bagaméri, de ő 9 évesen, erősen kétlem)<em> Az kicsoda?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Egy szellem. A suli szelleme. A takarítóbácsi mondta, hogy itt szokott kísérteni. Meg azt is mondta, hogy a suli helyén régen temető állt. Meg azt is, hogy Bagamériről sokan csak úgy hiszik, hogy egy koktél. De valójában ő egy szellem.</em></p> <p style="text-align: justify">- (eddigre kb. megfejtettem a rejtvényt)<em> A Bloody Mary-re gondolsz?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Meglehet. De a Bagamérit, sokkal könnyebben ki tudom mondani. </em><strong>(lány, 9 éves)</strong></p> <p style="text-align: justify"><em> </em></p> <hr /> <p style="text-align: justify">- <em>Én nagyon sok ilyen világvégés filmet néztem már.</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>És jót tesznek ezek a kis lelkednek?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Mostanában összezavarodtam. Tudod, miközben nézem, annyira szeretem nézni. De aztán sötét lesz, meg le is kell feküdnöm aludni, meg anya is arrébb van egy szobával, és ezek a képek olyanok, mintha így beleragadnának a fejembe. Akármennyire próbálkozom, nem tudom kitörölni. Néha úgy látom magam előtt, hogy reggel azt hiszem, azzal is álmodtam. Na olyankor félek. De közben nem tudom abbahagyni.</em></p> <p style="text-align: justify">- (azt hittem, megzabálom, hogy ezt ilyen szépen összefoglalta)<strong> (fiú, 6 éves)</strong></p> <hr /> <p style="text-align: justify">- <em>Hát sajna, anyának nincs mindig ideje játszani velem. Olyankor kénytelen vagyok egyedül focizni.</em></p> <p style="text-align: justify">- (tudod, mikor úgy megsajnálod, meg megszakad a szíved, de legszívesebben nevetnél és próbálsz valami roppant bíztatót mondani, szóval nagy mosoly és lelkesedés)<em> De figyelj manó, olyankor legalább tutira te nyersz!</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Hát általában. De  tudod, én olyan ügyes focista vagyok, hogy néha még magamat is kicselezem.</em></p> <p style="text-align: justify">- (És ezt bírd ki nevetés nélkül, mikor tudod, hogy igaza van, hiszen többször láttam elesni a saját lábában, mint talpon maradni.)<strong> (fiú, 6 éves)</strong></p> <p style="text-align: justify"><em> </em></p> <hr /> <p style="text-align: justify">- <em>Kérdezhetek valamit? De ez már, annyira nem ide tartozik, meg nem is velem kapcsolatos, de…</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Na, hajrá!</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Tudod, hogy az egész fiúnak tetszel? </em>(ez a „minden srácnak a suliból”-t jelenti)</p> <p style="text-align: justify">- <em>Igen, tudom.</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>És nem zavar?</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Tedd fel máshogy a kérdést. Téged zavarna?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Viccelsz? Erre vágyom. </em>(kis szünet, tovább elmélkedik...)<em> Jó is, hogy mondod, így l</em><em>ehet, hogy inkább pszichológus leszek.</em></p> <p style="text-align: justify">- (ím, mi minden befolyásolja a pályaválasztást, hogy én erre nem gondoltam, mikor a szakdogám írtam…a pszichológus az új stewardess) <strong>(lány, 14 éves)</strong></p> <p style="text-align: justify"><em> </em></p> <hr /> <p style="text-align: justify">- <em>Klaudia néni, de jó, hogy itt vagy! Azért jó a péntek, mert akkor mindig bejössz hozzánk. Ha én lennék, az igazgató, bevezetném, hogy be kelljen ide jönnöd minden nap.</em><em> </em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Drága vagy! Ha tudok, majd jövök gyakrabban.</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>De rajtad mindig csillog valami. Nem hívhatnálak inkább Csillivillinek? Jut is eszembe, mit csinálsz a nyáron? Mi megyünk le a Balatonra egy hétre augusztusban, szerintem anya biztosan megengedné, hogy velünk gyere. Ha nem, majd nyávogok. Az mindig bejön. Azért úgyis mindig bármit megtennének, csakhogy abbahagyjam. </em><strong>(lány, 7 éves)</strong></p> <p style="text-align: justify"><em> </em></p> <hr /> <p style="text-align: justify">-  <em>Ez a hajad eredeti színe?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Igazából igen. De jól látod, festve van.</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Miért, milyen színű volt előtte?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Szőke.</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Atya ég, el se tudnálak képzelni szőkén.</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Neem? Pedig úgy jöttem ide, még voltam is nálatok óralátogatáson.</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Az te voltál?</em></p> <p style="text-align: justify">- (mosoly, bólogat)</p> <p style="text-align: justify">- <em>Az a csaj nem volt szimpi, mikor januárba láttam, hogy új pszichológus jött, akkor döntöttem el, hogy felkeresem. Bár igaz, az azért feltűnhetett volna, hogy mindkettőt úgy szólították, hogy Klaudia néni. </em><strong>(lány, 13 éves)</strong></p> <p style="text-align: justify"><em> </em></p> <hr /> <p style="text-align: justify">-  <em>Jó a cipőd Klaudia néni. Fel is próbálnám szívesen, csak itt nem lehet. Nincs elég közel a fal.</em></p> <p style="text-align: justify">- (gondolom láthatta a kérdőjeleket a szememben)</p> <p style="text-align: justify">- <em>Anyának is van sok ilyen. És amíg ő alszik, kipakolom a szekrényt és megyek mindegyikbe egy-egy kört. Legalább én hordjam, ha már ő nem. Csak nem bírok benne se állni, se járni. Az egyik kezemmel a falnál kapaszkodom, a másikkal a nagy, egész alakos tükörnél. Hiába pakolok vissza akárhogy. Anya valahogy mindig rájön.</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>Az nem jutott még eszedbe, hogy a tükör résznél, látszik a kis kezed nyoma?</em></p> <p style="text-align: justify">-  <em>De azt mindig letörlöm.</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>Mivel?</em></p> <p style="text-align: justify">- <em>A kezemmel.</em></p> <p style="text-align: justify">-    -.-</p> <p style="text-align: justify">-  <em>Hű, igazad van. Legközelebb a kesztyűjét is fel kell húznom.</em></p> <p style="text-align: justify">-  (na ez az a bár ne mondtam volna semmit, micsoda nagy segítség vagyok az anyukának pillanat) <strong>(lány, 9 éves)</strong></p> <hr /> <p style="text-align: justify"><em>- Tudod Klaudia néni, ma van az utolsó nap a suliban és ezért bármilyen kedvenc játékunkat be lehetett ma hozni. És képzeld el, hogy van egy olyan óriási plüssmacim, ami akkora nagy, mint én vagyok,</em> (...)<em> de végül ezt a kis patkányt hoztam be. Ijesztgetem vele a fiúkat. De tényleg, nem azért nem a plüssmacit hoztam be, mert nem bírtam kicipelni az ajtón és mert elestem vele, mert nem láttam tőle semmit. Hanem, mert nem volt kedvem. A patkány úgyis aranyosabb. </em><strong>(lány, 6 éves)</strong></p> <p style="text-align: justify">(Tipik példa a döntés utáni választott opció felülértékelése és a nem választott alternatíva leértékelésére. Működik a kognitív disszonancia.)</p>richhttps://keysite.cafeblog.hu/files/2014/06/ro-img_1358-150x150.jpg150150