Hát itt vagyok. Megint ez a bizonyos moziterem. Hatalmas. Rengeteg sor, vörös bársonyszékekkel, csak éppen tök üresen. Rajtam kívül senki… Egyedül, a középső sor kellős közepén, kényelmesen és mereven bámulva a szürke vásznat, ami valahogy túl közelinek és túl óriásinak hat. Kilépek és otthagyom magam. Szétnézek a teremben és látom, ahogy fenn, egy kis üvegfal […] Tovább

Ül velem szemben egy barátnőm és valami olyasmiről beszél, amit én valószínűleg sosem fogok megérteni. Bár ismerem a történetét, folyamatában követtem is, de valamiről tudni és megélni azt érzelmileg ugye egészen más. Olyan fokú hűtlenség, amin én úgy érzem, sosem tudnék felülemelkedni. Sosem mondtam neki, hogy megkérdőjelezem a döntését, de biztos vagyok benne, hogy tudja. […] Tovább