Füles benn, a szerelvény zötyög. Emelem a hangerőt. Nem mintha el tudnám nyomni azt a zajt, amit igazán szeretnék. A belső hang, a gondolataim ellen nincs kellően hangos zene, sem zajvédő fejhallgató. Szemek lehunyva, van, amit jobb nem látni. De a belső lejátszóm stop gombját nem találom. Talán egyszer rávehetnék valami mást. Talán összemoshatom a […] Tovább

Nézi a férfit. Percek óta csak bámulja. A nő hitt benne, hogy menni fog. – Tényleg elhitte, hogy most sikerülhet. De persze amikor kellene, nem jön. Nem tudja irányítani. Nézi a férfit, ahogy az ágyon fekszik, látja, ahogy mozog a szája, de hosszú percek óta nem hallja őt. Karnyújtásnyira van tőle ugyan, de fényévekre érzi […] Tovább

A csecsemő, akit ölbe vesznek, biztonságban érzi magát. A felnőtt, elszigetelten, sötétben, magányos éli meg ugyanezt. Hová tűntek az érintéseink? Amikor a távolság megszűnik, amikor bőr a bőrhöz simul, amikor érezheted testem melegét… Amin keresztül érzékelhetlek. Igazán. Téged. Hová lettek? Mi lett a világunkkal? Nem csak nem közeledünk, de agymosott robotok módjára tesszük fel egymásra, […] Tovább

Cipősarkak kopognak a kihalóban lévő város utcáinak macskakövén. A lány határozott léptekkel, sietve halad. A közvilágítás pislákoló fényében egy sarokkal arrébb már látszik az árnyékuk. Megállnak egymással szemben és egyikőjük sem szólal meg. Csak némán merednek egymásra és szép lassan megnyomják a bekapcsoló gombot. Újraindítják a filmet. Talán nem látták még elégszer, talán ennyire tetszik […] Tovább