Key Site

Átok

Nem vagyok dühös. Nem őrjöngök. Nem gyújtogatok. Nem zokogok. Nem fáj?! Csak bedobom a gyeplőt. Csak felszakítom a gátat. Most csak kilépek a mederből. Felejts el. Próbáld meg. Ne emlékezz semmire. Törölj ki mindent. Tűnjön el. Örökké. Engedd el a kapaszkodót és vessz el. Örökké. Ne tudd, hogy mi hiányzik. Ne tudd megfogalmazni. Ne tudd […] Tovább

Szürreális álom

Hát itt vagyok. Megint ez a bizonyos moziterem. Hatalmas. Rengeteg sor, vörös bársonyszékekkel, csak éppen tök üresen. Rajtam kívül senki… Egyedül, a középső sor kellős közepén, kényelmesen és mereven bámulva a szürke vásznat, ami valahogy túl közelinek és túl óriásinak hat. Kilépek és otthagyom magam. Szétnézek a teremben és látom, ahogy fenn, egy kis üvegfal […] Tovább

Pandóra szelencéje

„– De most komolyan! Hol a dühöd? – Dunsztom sincs. Nem találkoztam vele.” Tititi-ti, tititi-ti, tititi-ti…05.50. Skylar Grey Dance Without You-ja hangos robajjal hasít bele a sötét, fagyos reggelbe. Túl a leghosszabb éjszakán, a fényt még mindig nélkülöznünk kell. Van nappal és van éjjel, közte pedig folyamatos hideg, szürke, köd. Az állkapcsaim erővel kell kimozdítanom […] Tovább

Veszteségélmény és gyászfeldolgozás a valóságban

Hiányzott már valami, vagy valaki olyannyira, hogy inkább bármilyen más fájdalomnak alávetetted volna magad, csak hogy a belső kín enyhüljön? Volt már olyan, hogy úgy érezted igazán bármit megtennél, csak hogy tompuljon a seb? Hogy visszaforgathasd az időd? Veszítettél már el valamit, vagy valakit, ami, vagy aki, egészen az éned része volt? Ha ezekre a […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!