Kedves Múzsa! Csúnyán elhagytál. Vagy én lettem volna? Igaz is, talán megelégeltem. Tudod nem túl hálás dolog ez az egyoldalú szerelem. Akárhogy is, köztünk vége lett. Ahogy most visszanézek, lehet volt is utánad néhány álmatlan éjjel és pár félig elsírt könnycsepp. Ha igaz egyáltalán, és nem csak az emlék csal meg. Volt, ahogy volt, mindenki […] Tovább
És máris olyan, mintha meg sem történt volna. Mintha nem is lett volna. Egy fogkefe, ennyi az egész. Ez, ami még emlékeztet, hogy volt, vagy jönni fog. Haza? Vagy hozzám? Tudod, vannak azok a pillanatok, amikor az élet kényszerít, hogy megállj. Mutatja a STOP táblát és tetszik vagy sem, körül kell nézni. Hogy honnan indultunk, […] Tovább
Társasjáték. Vagy játszol, vagy veled játszanak. Ahányszor leírtam, kb. annyiszor vettem a kezembe a saját kis bábumat. Mert velem aztán ne szórakozzon senki. Taktika, kitartás, kétszer egymás után a 6-osra pördül a kocka és már magam mögött is hagytam a többi felfelé igyekvőt. Nincs opció. Csak nyerhetek. Az élet játékában azonban nincs felfelé-lefelé, előre, vagy […] Tovább
Olyan vagyok, mint egy fénykép az ordításról. Néma. Olyan vagyok, mint egy hangfelvétel az ölelésről. Üres. És imádkozom. Nem mintha tudnám még hogy kihez. Csak mormolom. Hogy segíts. Segíts, kérlek akárhol vagy, akárki vagy. Segíts nekem! Gyűlölök kérni. Könyörögni. Esdekelni. Meghagyom a gyengéknek. Csakhogy közben gyenge lettem. Azt mondta egyszer valaki, hogy a kapcsolatok nem […] Tovább
Szívem! Mit csinálunk a hétvégén? – kérdeztem lelkes csilingelő hangon Gábort a múlt hét hétfőn. Te nem tudom. Én fotózom a Hungaroringen. – válaszolt a legnagyobb természetességgel. És ezt mégis mióta tudod? Már egy ideje. És mikor akartál szólni? Éppen most. – mosolygott rám ártatlanul. Na tessék! Bár felfoghattam volna szabadságként, örülhettem volna, hogy magamra fordíthatok […] Tovább
Nézi a férfit. Percek óta csak bámulja. A nő hitt benne, hogy menni fog. – Tényleg elhitte, hogy most sikerülhet. De persze amikor kellene, nem jön. Nem tudja irányítani. Nézi a férfit, ahogy az ágyon fekszik, látja, ahogy mozog a szája, de hosszú percek óta nem hallja őt. Karnyújtásnyira van tőle ugyan, de fényévekre érzi […] Tovább
A csecsemő, akit ölbe vesznek, biztonságban érzi magát. A felnőtt, elszigetelten, sötétben, magányos éli meg ugyanezt. Hová tűntek az érintéseink? Amikor a távolság megszűnik, amikor bőr a bőrhöz simul, amikor érezheted testem melegét… Amin keresztül érzékelhetlek. Igazán. Téged. Hová lettek? Mi lett a világunkkal? Nem csak nem közeledünk, de agymosott robotok módjára tesszük fel egymásra, […] Tovább
