Hát itt vagyok. Megint ez a bizonyos moziterem. Hatalmas. Rengeteg sor, vörös bársonyszékekkel, csak éppen tök üresen. Rajtam kívül senki… Egyedül, a középső sor kellős közepén, kényelmesen és mereven bámulva a szürke vásznat, ami valahogy túl közelinek és túl óriásinak hat. Kilépek és otthagyom magam. Szétnézek a teremben és látom, ahogy fenn, egy kis üvegfal […] Tovább

Cipősarkak kopognak a kihalóban lévő város utcáinak macskakövén. A lány határozott léptekkel, sietve halad. A közvilágítás pislákoló fényében egy sarokkal arrébb már látszik az árnyékuk. Megállnak egymással szemben és egyikőjük sem szólal meg. Csak némán merednek egymásra és szép lassan megnyomják a bekapcsoló gombot. Újraindítják a filmet. Talán nem látták még elégszer, talán ennyire tetszik […] Tovább