18.45. – kiesek a munkahelyem ajtaján. Nagyszerű, most már biztosan nem érek oda időben. De szólni sem tudok, hogy kések. Hozom a formám. – puffogok magamban, miközben befordulok a sarkon és sietve az aluljáró felé lépkedek. – Nagyon hiányzott nekem ez a randi, tényleg szükségem van rá, hogy újra meg kelljen állapítanom, hogy a mai […] Tovább

 Elegem van! Nem akarom ezt újra. A fejeddel valóban nem akarod. Csak az a baj, hogy megint erőből vagy okos. Az akarat, teremtő erő, ahogy mondani szokták. És én pici korom óta teremtem a saját kis világomat, fejből. Erőből. Kitartással. Mert azt tanultam, hogy „Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.”. Hogy mindent meg lehet oldani, hogy a […] Tovább